Településünk

Gyepükaján története

Eredetileg két falu állt itt, Gyepű és Kajánföldje, ezeket 1894-ben egyesítették. Maga Gyepű, melynek neve védősávot, elválasztó határt jelentett valamikor, 1353-ban szerepelt először oklevélen, de az itt feltárt leletek azt bizonyítják, hogy sokkal régebben, már az őskorban is lakott hely volt. Az is látható, hogy itt, a Meleg-víz partján római település volt egykoron. A falu a török időkben elpusztult, lakói később visszatértek.
Érdekesség még, hogy a XIX-XX. század fordulóján itt létesült a Hibay- (vagy Hobay-) pusztán az Első Magyar Kókuszfonó és Szövőgyár, ahol külföldről behozott alapanyagból lábtörlőket és a templomok számára kókuszszőnyegeket gyártottak egészen 1947-ig. A település 1950-ig Zala megyéhez tartozott, akkor került át Veszprém megyéhez.

A Település címere

Egyenes vonalú, arany színű szegélybe foglalt, vízszintesen felezett csücskös talpú pajzs. Gyepukajan_265Az alsó, zöld színű mezőben arany színű ekevas, az ekevas közepén fehér színű felirat: 1894. A felső, piros mező közepén áll a falu Árpád-kori templomromjának, a Nagykeszi templomromnak ezüst színű stilizált motívuma. A pajzs felett arany színű három lombbú heraldikai korona helyezkedik el.

Motívumok és színek jelentése:
  • Vágottság: A két történelmi falu 1894-ben történt egyesülését jelképezi.
  • Ekevas: A falu múltjára, mezőgazdasági jellegére utal.
  • Templomrom: A község évezredes múltjára utal.
  • A címer felső részének színe: Magyarország, az Árpádok színvilága.
  • Alsó zöld mező: A történelmi Zala megye színe.
  • Színek együtt: A mai magyar tricolor (piros-fehér-zöld).

 

Adatok
  • Régió:          Közép-Dunántúl (“Királyi Régió”)
  • Megye:         Veszprém megye
  • Kistérség:     Sümegi kistérség
  • Lakosság:     316 fő (2016.)
  • Terület:          9.11 km2
  • Népsűrűség:  42,59 fő/km2
  • Rang:             község
  • Körzet hívó:   87